A maja naptár, és a napi információ igazából a tanfolyamunkon résztvettek számára készült, hiszen a megértéséhez szükségesek az ott elhangzottak. Azok számára, akik még nem voltak tanfolyamon, készítettünk egy rövid összefoglalót.

Kin: egy nap
Hold: egy 28 napos hónap, amiből 13 van egy földi évben (13×28=364 nap és van egy un. időn kívüli nap, így lesz meg a 365 nap)
Év kezdet: Július 26-a, amit Ők éppen ezért 1.1-gyel jelölnek, hiszen ez az 1. Hold 1. napja.
Tzolkin: 260 nap, azaz inkább úgy mondanám, hogy 260 kin – ezt egyszerre „futtatják a holdakkal (hónap), ezért kb. másfél Tzolkin pereg le egy év alatt.
Egy adott napot tehát jelölnek úgy is, hogy melyik hold melyik napja van és egyben a Tzolkin hányadik napja, azaz Kin-je.
A napok mindig ritmikusan változnak színek és pecsétek ill. hangtónusok szerint.
színek: vörös, fehér, kék, sárga – természetesen ezeknek jelentése van
pecsétek: 20 féle van és mindig meghatározott sorrendben, egymás után jönnek – sárkány, szél, éjszaka, mag, kígyó, világáthidaló, kéz, csillag, hold, kutya, majom, ember, égenjáró, varázsló, sas, föld, tükör, vihar, nap – mindegyiknek van egy speciális jelentése
hangtónusok: tulajdonképpen számok 1-től 13-ig, melyeknek a nevét használjuk és nem a számot magát – ennek is oka van 🙂 – pl. 1: mágneses, 7: rezonáns  . A hangokat (számokat) pontokkal és vonalakkal jelölik.
Ennek megfelelően a Tzolkin-ban minden egyes Kin-hez (naphoz) tartozik egy szín, egy hang és egy pecsét – így pl. a  Kin 248, azaz Sárga Mágneses Csillag, amiből nyilván a sárga a szín, a mágneses a szám és a csillag a pecsét. Egy pecsét mindig kizárólag ugyanolyan színű lehet, tehát az előbb említett Csillag kizárólag mindig sárga, azonban a szám, azaz a hangtónus lehet mind a 13 féle. Ezért a hangok és a pecsétek összes variációja 13×20=260, tehát kiadja a Tzolkin-t.
A Tzolkin-ban van 52 kin, aminek a saját színén kívül zöld színe is van, ezeket galaktikus aktiváló portálnak hívjuk
Van egy másik fontos egységük a 13 nap, amit egy hullámnak neveznek és ennek a 13 napnak a témáját, mindig a hullám első napjának pecsétje határozza meg. Ezt is figyelik nap, mint nap.
Palota: 4 hullámból áll, azaz 4×13=52 nap-ból. Egy Tzolkin 5 palotából áll (5×52=260). Ennek megfelelően 4+1 színből. A négy szín adott és van egy zöld szín, amit úgy is hívnak, hogy az 5. erő (a földi évünk 365. napját is zölddel jelölik, azaz a zöld mindig valamilyen kiemelt jelentőséggel bír)
1 nap: 4 részre osztható, melyek szintén megfeleltethetők bizonyos algoritmus szerint színeknek és pecséteknek, na meg hangoknak is.
Egy Hold, ahogy már említettem 28 nap-ból áll és ezt tovább bontják 4 hétre, mely hetek követik a színek logikáját. A hét napjaihoz un. plazmákat társítanak, melyeknek elektromos töltésük van és egy-egy csakrához is társíthatók. Nevük: dali, seli, gamma, káli, alfa, limi, silio
A Tzolkin 260 elemét felosztották négyes egységekre, ezek a Harmóniák, amiből 65 van összesen. Ezeket megfeleltették a kodonok-nak. Minden harmóniához tartozik egy-egy kodon és marad egy – amit akár felfoghatunk úgy, mint egy időn kívüli harmónia.
Ez ugye ismerős? – ez azért van, mert az időt fraktálisan szemlélik, nem líneárisan. Így a minták valahogyan, valahol mindig ismétlődnek.
A harmóniák egy gyógyulási folyamtért felelnek, másként mondhatnám azt is, hogy valaminek a helyrehozataláért, kiigazításáért.
Családok: szintén 4-es egységek és az információnak azonos módon való kezelését jelenti
Kromatikák: 5-ös egységek, melyek az információk átadásának folyamatát mutatják meg és társíthatjuk a testünkhöz és a Föld különböző részeihez
Kronos psi: megadja a csatlakozást a Föld elméjéhez, az un. Noosfera-hoz
Mantrák: megadott algoritmus szerint nap, mint elkészíthetők – megértésük egyáltalán nem szükséges, csak engedjük be magunkhoz, olvassuk fel reggelente hangosan
Létezik még a un. hosszú számolás is, melyek a vinálok-ból, katunok-ból, baktunok-ból stb. áll – ezt is számon tartják minden egyes napon.

A maják, a fraktális gondolkodás mintáját hagyták itt nekünk. Azt mondják, hogyha ismered a mintát, akkor ismered a Kozmosz Rendjét is! Ez pedig alapja a telepatikus gondolkodásnak. A REND pedig a 13:20-as fraktállal kódolt itt a Földön. Ez a fraktális minta az időn keresztül mutatható meg leginkább, de mindenhol jelen van, nem csak az időben. Ez az oka annak, hogy a mai tudósok úgy tekintenek a majákra, mint az idő megszállotjaira. Tulajdonképpen nem az idő rabjai voltak, hanem pontosan tudták, hogy ezen keresztül hagyhatják ránk a tudásukat.

néhány könyv:
– Maja orákulum, Donna Kiddie Ariel Silsbury
– Grandeur et Décadence de la civilisation maya, Eric Thompson – sajnos szintén csak angolul vagy spanyolul (nekem ez utóbbi van meg)
– Apokalipszis 2010, Lawrence E. Joseph – nem a majákról szól, de érdekes felvetések vannak benne és nyilván összefüggésbe hozható velük
– The Code of Kings, Linda Schele és Peter Mathews – szintén nincs magyarul
– A Tollaskígyó visszatér, Daniel Pinchbeck – ez sem kifejezetten a majákról szól, de van összefüggés

Az irodalmakban is vannak ellentmondások, ami nem csoda, hiszen nem egyszerű megfejteni a ránk maradt írásokat. Ráadásul a spanyolok megérkezésük után elégettek szinte mindent.